Disputa

Mi a disputa? Formális vita, amelyben szabályok és keretek mentén a résztvevők érvelnek (nem feltétlenül saját) álláspontjuk mellett. A vitázók nem csak elmondják az érveiket, hanem reagálnak a másik oldal érveire, álláspontjára. A disputa egy közösségi játék, egy szellemi sport, ahol a résztvevők saját készségeiket fejleszthetik: együttműködés, érveléstechnika, nyilvános beszéd, kritikus gondolkodás, rendszerezési készség, tolerancia, nyitottság, önbizalom, értő figyelem - mind-mind olyan képesség, készség, ami bárki számára hasznosítható lehet a mindennapok vagy akár a munka során. A disputa ráadásul nem csak a készségeket, hanem az önismeretet is fejleszti. Disputázni bárki jöhet, nem kell egy bizonyos témában jártasnak lenned. A lényeg az, hogy nyitott legyél, és a saját, már meglévő tudásodat hajlandó legyél bővíteni, tágítani. A vitának számtalan formája van, a blogbejegyzésekben pedig ezek alkalmazásáról fogok beszámolni.

2016. november 8., kedd

Most mondhatod! - Az amerikai elnökválasztásról

Amerikaiak milliói ezekben a percekben döntenek arról, hogy ki legyen a világ vezető hatalmának vezetője a következő négy évre... mi, a világ többi része, de én legalábbis biztosan, meg ülök, és izgatottan, kicsit talán aggódva, de mindenképpen tehetetlenül figyelem, mi történik. 

Elnökválasztás van az USA-ban - ez önmagában is rendkívüli dolog, figyelembe véve az Egyesült Államok általános szerepét a világ dolgaiban, de az elmúlt három választási ciklus még így is kiemelkedően izgalmasra sikerült. 
Nyolc évvel ezelőtt megválasztották az első színes bőrű/fekete/African American elnöküket, Barack Obamát, majd négy évvel később újraválasztották. Ez több idő, mint amióta én disputázok, vagy egyáltalán tudom mi az, hogy kulturált vita, szóval Obama elnökségéből nekem inkább csak a második ciklus maradt meg. Amit európaiként, távoli szemlélőként láttam belőle abszolút szimpatikus volt védhető politikával, szociális érzékenységgel és botránymentes családi háttérrel. Meg hát Michelle Obama kinek ne lenne a kedvenc First Lady-je? ;) 

Az elmúlt másfél év viszont már az új elnökről szólt: Hillary Clinton kampánya az egyik leghosszabb a történelemben, 19 hónapja tart. És a választás, ami ma zajlik, nem csak emiatt érdekes: egyrészről ott a tény, hogy a történelem első női jelöltjéről van szó - pluszban egy ex-First Lady, meg hát ugye Clinton is egyben - extra-dupla-kombó. Vele szemben pedig ott van Donald Trump, akinek az életrajzában a Trump Organisation mellett az szerepel, hogy "reality show star", akinek a publikációs listáján többek között ilyen cím is szerepel: Think Like a Billionair, Trump 101: The Way to Success... no comment. (Gondolom, nem kérdés, én hol állok a kérdésben.) Két nagyon ellentétes karakterről van szó, és az én emlékezetem legmocskosabb kampányáról: Hillary-ről kiderült, hogy titkos emaileket hanyagul kezelt, Trumpról kiderült, hogy vagy 10 éve nem fizetett adót... kétség kívül ők minden idők legkevésbé kedvelt elnökjelöltjei. A jelölési procedúra során sok olyan figura is kiesett, akik talán népszerűbbek voltak, de hát így alakult a dolog... Hiszen az amerikaiak kényelmesen elfelejtik, hogy a kétpártrendszer valójában többpártrendszer, és simán megszavazhatnának egy harmadik embert is... csak mondom. Állítólag az amerikaiak ebben a pillanatban Michelle Obamát hamarabb megválasztanák elnöknek, mint Clintont vagy Trumpot együttvéve. A minap olvastam egy cikket, amiben arról beszéltek, hogy mindegy, melyikük győz: a kampány során sikerült annyira lerombolni az emberek a politikába és a rendszerbe vetett bizalmát, hogy azt évekig fog tartani visszaszerezni. 

Szóval az biztos, hogy történelmi választás lesz. Így hát nagyon is aktuális volt hétfőn az amerikai elnökválasztársól beszélnünk.

Íme az óraterv:

1. Bevezetés - mit tudunk az amerikai elnökválasztásról?
2. Az elnökválasztási rendszer - szakértői mozaik
3. Clinton vs Trump vs X - kik a jelöltek - összehasonlítás
4. Érvelés, tételmondatok - kétsarkos/négysarkos
5. Lezárás - mi lesz holnapután?

Próbáltam a tudásátadásra is koncentrálni az óravázlat megalkotásakor, hiszen az amerikai választási procedúra elég messze van a miénktől, és előzetesen is kaptam ilyen kérést, hogy erről beszéljünk részletesebben. Lássuk, hogy is valósult ez meg:

1. Bevezetés - standard brainstorming, általános, kötetlen beszélgetés arról, hogy kinek mi van a fejében a kérdéssel kapcsolatban. Ez a téma azért nem volt teljesen érintetlen a társaság számára, többször utaltunk már rá korábbi alkalmak során is félmondatokban, anekdotákban, ezek a gondolatok is előkerültek.
2. Na, a szakértői mozaikos feladat egyáltalán nem úgy alakult, mint ahogy én azt kitaláltam. A facebook-os esemény iránt egészen nagy volt az érdeklődés, 8-an az állandó résztvevők mellett jelezték az érdeklődésüket, szóval arra számítottam, hogy nem megint csak hatan leszünk... de még is így lett. Hat fővel viszont a szakértői mozaik feladat nem nagyon működik, szóval az előre összegyűjtött cikkeket ezúttal mindenkinek odaadtam. 
(Egyébként a szakértői mozaik a következő módon zajlana: csapatmunkában az egyes csapatok más-más cikket, alapanyagot kapnak, amit elolvasnak, majd közösen megbeszélnek. A csapatok ezután felosztódnak, új csapatok alakulnak, amelyekben a korábbiakból egy-egy ember van - mindegyik különböző témából egy. Ők "megtanítják" a többieket arra, amiből ő maguk már "szakértők" lettek.) 
A legjobb anyag, amit ehhez a részhez találtam, egy angol nyelvű template volt, ami nagyon szemléletesen bemutatja (hiszen oktatási segédanyag), hogy hogyan is lehet valakiből elnök. Miután ezt átbeszéltük, és megértettük az elektori rendszer véleményét, következett az óra legizgalmasabb része.
3. Őszinte vallomással tartozom: órakezdés előtt húsz perccel ez a feladat még teljesen máshogy (rosszul) nézett ki, akkor viszont volt egy Heuréka! pillanatom, és egy nagyon izgi és szemléletes feladat kerekedett belőle. Ennek a résznek a lényege, hogy megnézzük Clinton és Trump alapvető álláspontjait néhány a kampány során is előkerült szempont alapján.
Ehhez találtam egy tök jó oldalt, ahol részletesen összehasonlítják, melyikük mit mond (sőt, másokat is be lehet vonni az egyenletbe, de külön-külön is meglehet nézni a jelölteket), és több olyan pont is van ebben, amin mi magyarok is elgondolkodhatunk, vagy legalábbis valamilyen szinten relevánsnak gondolunk. 
A feladat az volt, hogy a tételmondatok hallva, álljanak az öt lehetséges pont közül oda, amivel egyetértenek (Erősen egyetért, Egyetért, Neutrális/nincs véleménye, Nem ért egyet, Erősen nem ért egyet), majd érveljenek a választásuk mellett. Ezután tippeljék meg, hogy vajon Clinton és Trump hol állhatnak. Legvégül pedig én megmondtam, hogy a két elnökjelölt, hol is áll a kérdést illetően. 

A tételmondatok a következők (mellettük leírom azt is, hogy Trump (T) és Clinton (C) hol állnak.

a. A nőket és a kisebbségieket kötelezően alkalmazzák a munkaadók. C - Erősen egyetért, T - Nem ért egyet

b. Az erősebb büntetés csökkenti a bűnözést. C - Nem ért egyet, T - Erősen egyetért.

c. Legyen szabad iskolaválasztás. C - Erősen nem ért egyet, T - Erősen egyetért.

d. Támogassuk a zöld energiát. C - Erősen egyetért, T - Erősen nem ért egyet.

e. A gazdagabbak fizessenek több adót. C - Erősen egyetért. T - Nem ért egyet.

f. Privatizáljuk a társadalombiztosítást. C - Erősen nem ért egyet. T - Egyetért.

g. Bővítsük a katonaságot. C - Neutrális, T - Egyet ért. 

Több tételmondattal már korábban is foglalkoztunk, a, c, d, g témák tematikus esteken is felmerültek már a SzEDiK története során. A vélemények itt is erősen változtak, bár most nem is az volt az érdekes, hogy mindig több állásponthoz is beálltak a résztvevők. Az volt a nagyon izgalmas a játékban, ahogy a saját véleményükre rávetült Clinton és Trump véleménye. Az első két tételmondatnál még gondolkodás nélkül oda álltak, amivel alapvetően egyetértettek, de később már az elején is elkezdtek azon gondolkodni, hogy vajon Trump és Clinton mit mondhat. 
A legfontosabb viszont az volt, amit az egyik résztvevő később a zárókörben megfogalmazott: alapvetően nem ért egyet Trumppal, nem neki szurkol, viszont volt olyan tételmondat, hol oda állt, ahol Trump is lett volna - ami erősen elgondolkodtatta. Nem változtatta meg emiatt a véleményét - de ez a gyakorlat szerintem remek példa arra, hogy néha azzal is találhatsz közös pontot, nézetet, akivel úgy gondolod, sose fogsz. A szélsőségesebb nézetek mellett ez a kártya pedig azért lehet veszélyes, mert egy-két olyan állítással, amivel egyébként sokan egyetértenek, és nem tűnik annyira radikálisnak, be lehet vonzani egy csomó támogatót. 
Mivel itt sok tételmondat is volt, meg volt is miről beszélni, ezért jó sok idő elment vele - ami természetesen nem baj, viszont kevesebb idő jutott az utolsó egységre...

4. ... a tételmondatokra.

A 2016-os amerikai elnökválasztás a nyugati demokrácia bukását jelzi.
Csak egyetlen egy ide kapcsolódó mondatot idéznék: A nyugati demokrácia bukását a Brexit jelezte, ez már csak a hab a tortán.

Az európai nagyhatalmaknak is legyen befolyása arra, hogy ki legyen az USA elnöke. 
Ezt a tételmondatot az egész társaság egyértelműen tagadta, arra hivatkozva, hogy ez ebben a jelenlegi helyzetben bár ugyan értelmezhető lenne, de már régen nem releváns, később pedig nem biztos, hogy lesz ilyen helyzet.

Ezzel, meg persze a zárókörrel le is zártuk a vitát - jó kis este volt, tanultunk is - különösen az elektori rendszerről, meg hát izgalmas volt szembesülni azzal, hogy néha az ember olyannal is egyet ért, akit nem kedvel...

Holnapra kiderül, ki lesz az Egyesült Államok új elnöke... reménykedjünk! 
Jövő héten ismét ezzel a témával fogunk foglalkozni - csak akkora már tudni fogjuk, mi lesz, jön-e a világvége vagy sem ;)


Addig is - vitára fel!

Sári